Zs�rban old�d� vitaminok. /A zs�rad�k fontos a felsz�v�d�sukhoz/

A - vitamin (H�mk�pz� �s a l�t�s�rt felel�s) (A s�rgar�pa sok b�takarotint tartalmaz, legjobban f�zve hasznosul, egyed�li z�lds�g, ahol nem nyersen hasznosul jobban a vitamin, �sv�nyianyag)

D- vitamin ( Nagyon fontos a porc -  �s csonk�pz�d�shez)

K- vitamin ( A v�ralvad�s�n�l nagyon fontos szerepet j�tszik)

E- vitamin (Antioxid�ns,  hat�ssal rendelkezik, hozz�j�rul szervezet�nk megfelel� m�k�d�s�hez)

Az A-vitamin, m�s n�ven retinol zs�rban old�d� vitamin. Els�sorban a sejtek fejl�d�s�ben, illetve n�veked�s�ben j�tszik fontos szerepet. A szervezetben rakt�roz�dik, �gy a t�lzott bevitel hipervitamin�zist eredm�nyezhet. Az A vitamin hasznos�t�s�hoz fontos a hib�tlanul m�k�d� zs�ranyagcsere.

Az A vitamin leggyakrabban n�v�nyi �lelmiszerekb�l, provitamin (b�ta karotin, s�rgar�pa) form�j�ban jut a szervezetbe. A b�ta karotin a m�jban alakul �t A vitaminn�. Az �llati eredet� �lelmiszerek A-vitamint tartalmaznak. A napi sz�ks�glet feln�ttek eset�ben 5000-8000 NE (Nemzetk�zi Egys�g), 1 NE 1 µg retinolnak, ill. 6 µg A-el�vitaminnak (β-karotinnak) felel meg. A gyerekeknek valamivel kevesebbre, a terheseknek �s a szoptat� any�knak valamivel t�bbre van sz�ks�g�k. Figyelem: terhesekn�l a 10 000 NE-t meghalad� napi adag fejl�d�si rendelleness�ghez vezethet. A vitamin hi�ny l�phet fel a zs�rfelv�tel zavaraiban, kr�nikus m�jbetegs�gben, extr�m egyoldal� t�pl�lkoz�skor.

Az A-vitamin hi�ny t�netei

Az A-vitamin hi�ny farkasvaks�ghoz, a k�t�h�rtya kisz�rad�s�hoz, a szaruh�rtya elhom�lyosod�s�hoz, a b�r sz�razz� v�l�s�hoz, hajhull�shoz �s a gyermekekn�l n�veked�si zavarokhoz vezethet. A hipervitamin�zis t�netei lehetnek: fejf�j�s, sz�d�l�s, h�nyinger, h�ny�s, nyom�sfokoz�d�s az agyban (k�zponti idegrendszeri probl�m�kkal), b�rbetegs�gek, hajhull�s.

Az A-vitamin hi�ny esetleges komplik�ci�i

Hossz� ideig fenn�ll� A-vitamin-hi�nyos �llapot teljes vaks�ghoz vezethet.

Az A-vitamin hi�ny kiv�lt� okai

Az A-vitamin-hi�nyt �ltal�ban a helytelen �tkez�s vagy felsz�v�d�si zavar okozza.

Hi�ny�nak s�lyoss�ga az �letkorral ford�tottan ar�nyos. A retinol speci�lis feh�rj�hez k�t�dve (retinol- k�t� feh�rje=RBP) ker�l a m�jb�l a kering�sbe, �gy feh�rjehi�nyos �llapotban a sz�ll�t�sa v�lhat el�gtelenn�.

Mit tehet �n A-vitamin hi�ny eset�n

Az A-vitamin hi�ny megel�zhet� di�t�val, sok A-vitamin tal�lhat� a halm�j-olajban, a m�jban, a toj�ss�rg�j�ban, a vajban, a tejsz�nben, z�lds�gekben (s�rgar�pa).

A-vitamin hi�ny eset�n

Az orvos a beteg vizsg�lat�n k�v�l v�r �s szem�szeti vizsg�latot k�r. A betegek tabletta, kapszula form�j�ban, vagy injekci�ban kaphatnak A-vitamint, a betegs�g s�lyoss�g�t�l f�gg�en.

Az A-vitamin hi�ny megel�z�se

Provitamin A-t �s A-vitamint tartalmaz az �sszes z�ld n�v�ny, k�l�n�sen a s�rgar�pa, a spen�t �s gy�m�lcs�k, csukam�jolaj, m�j, vaj, tej, toj�ss�rg�ja. Az A vitamin fontos:

a l�t�si folyamatokhoz (s�t�tben l�t�s),

a gyerekek n�veked�s�hez,

a b�r �s a ny�lkah�rty�k fel�p�t�s�hez �s fejl�d�s�hez valamint

a sejteket k�ros�t� szabadgy�k t�mad�sok kiv�d�s�hez (antioxid�ns hat�s). A karotinoidok cs�kkenthetik a r�k bizonyos fajt�inak kock�zat�t. Egyes kutat�sok szerint a b�ta-karotinban gazdag �trenddel cs�kkenhet a t�d�-, b�r-, gyomor-, vastagb�ldaganatok sz�ma.

D-vitamin

A D-vitamin zs�rban old�dik, amely naps�t�ssel �s megfelel� �tkez�ssel ker�l a szervezet�nkbe.

Nagyv�rosokban, ahol s�r� a szmog, emelni kell a D-vitamin bevitelt.

A D vitamin fontos szerepet j�tszik a csontozat �s fogazat norm�l szerkezet�nek kialak�t�s�ban �s meg�rz�s�ben.

Sz�ks�ges, a kalcium felsz�v�d�s�hoz �s a csontokba val� be�p�l�s�hez

R�szt, vesz a megfelel� izomfejl�d�sben �s - m�k�d�sben

Sz�ks�ges, az immunrendszer megfelel� m�k�d�s�hez

A D- vitamin hi�nya probl�m�khoz vezethet.

Ilyen p�ld�ul

Ø      a csontritkul�s (osteoporosis)

Ø      izomgyenges�g, izomt�meg megfogyatkoz�s

Ø      a sz�v, �rrendszeri panaszok (magas v�rnyom�s, �relmeszesed�s, stroke)

Ø      az autoimmun betegs�gek (gyullad�sos b�lbetegs�g, rheumatoid arthritis)

Ø      az angolk�r

Ø      a mellr�k, prosztatar�k �s a vastagb�lr�k

D vitamin szinten tart�sa a fentiek elker�l�se miatt rendk�v�l fontos.

A D-vitamin szint�nk felt�lt�s�nek term�szetes forr�sai egyes �lelmiszer fajt�k, mint a t�kehal m�j, az olajos halak, tej (az EU-ban D-vitaminnal d�s�tj�k),

egy�b tejterm�kek (vaj, sajt), toj�s, �s a napoz�s

(UV-B sug�rz�s).

Zs�rban old�d� vitamink�nt szervezet�nk k�pes tartal�kolni, de a fokozatos felt�lt�sr�l nem �rt gondoskodni.

�ltal�noss�gban , nagyon kev�s d vitamin el��ll�t�s�hoz sz�ks�ges �telt tudunk magunkhoz venni, ez�rt nagyr�szt csak UV-B (napoz�s) hat�s�ra termel�dik szervezet�nkben.

Ny�ri h�napokban a D-vitamin szint�nket nagyon k�nnyen tudjuk t�lteni m�rt�kletes napoz�ssal, amennyiben az id�j�r�s is lehet�v� teszi.

Azonban okt�bert�l �prilisig terjed� id�szakban Magyarorsz�gon az id�j�r�si viszonyok nem teszik lehet�v� a napon val� tart�zkod�st, ez�rt javasolt mesters�ges napf�nnyel, szol�riumoz�ssal p�tolni.

K-vitamin

A K-vitamin zs�rban old�d� vitamin, gyakran haszn�lt m�sik neve a fillokinon, amely egyben el�fordul�s�ra is utal (filum = lev�l). A D-vitaminhoz hasonl�an k�t f� form�tum�t k�l�nb�ztetj�k meg, a K1 �s a K2 vitamint. A K1 vitamint a z�ld n�v�nyek, a K2 vitamint a bakt�riumok szintetiz�lj�k. N�h�ny mesters�gesen el��ll�tott K-vitamin v�zben is old�dik. Szint�n van provitaminja is, amit menadion-nak neveznek.

Mihez sz�ks�ges

A v�ralvad�shoz (II, VII, IX �s X. faktor)

Alvad�si faktorok k�pz�se

Mennyi sz�ks�ges bel�le?

Az ember K-vitamin sz�ks�glet�t feler�szben fedezi a t�pl�l�kkal felvett �s a b�lrendszerben �l� bakt�riumok �ltal termelt K-vitamin. A t�pl�l�kkal bevitt K-vitamin 10-70%-a sz�v�dik csak fel. �ppen ez�rt hosszan tart�, b�lgyullad�ssal j�r� beteg�g, vagy antibiotikus ter�pia k�vetkezm�nye lehet K-vitamin hi�ny. Az �jsz�l�ttekn�l ezt a hat�st a b�lbakt�riumok csek�ly sz�ma okozza. Mindk�t hi�ny�llapot velej�r� t�nete a v�rz�kenys�g.

Miben tal�lhat� meg

Legjobb K-vitamin forr�saink a z�ld leveles z�lds�g- �s f�zel�kf�l�k, a k�poszta, a brokkoli, a paraj, a tej- �s tejterm�kek, valamint a m�j.

Napi sz�ks�glet / adagol�s �letkorok  szerint.

     F�l�vesn�l fiatalabb:     

• 5 Sz�ks�glet (mikrogramm)
• 7-12 h�nap      10 Sz�ks�glet (mikrogramm)
• 1-3 �v  15   Sz�ks�glet (mikrogramm)
• 4-6 �v  20 Sz�ks�glet (mikrogramm)

A hi�ny �s t�bblet hat�sa

Hi�ny�llapotok

K-vitamin hi�ny�ban a k�vetkez� t�netek l�phetnek fel: v�rz�kenys�g, v�ralvad�si zavarok, zs�rfelsz�v�d�si- �s/vagy m�jfunkci�s zavarok.

T�ladagol�s

T�ladagol�sa jelenleg nem ismert.

E – Vitamin

Az E-vitamin ( tokoferol) egy antioxid�ns hat�s� zs�rban old�d� vitamin, v�d a szabad gy�k�k k�ros�t� hat�s�t�l. F�k�pp az egyes sejtek sejth�rty�j�t v�di, hozz�j�rul az �reged�si folyamatok g�tl�s�hoz.

Ezt a v�d� hat�st �gy �ri el az E-vitamin, hogy nagy oxid�l� hat�sa r�v�n a szabad gy�k�k hamarabb l�pnek vele reakci�ba, mint a szervezet�nk sejtjeivel. Szabad gy�k�k minden sejtben keletkeznek azok anyagcser�je sor�n, ez egy term�szetes folyamat.

Ha p�ld�ul sportol�s sor�n a test�nk intenz�vebb anyagcser�t folytat, a nagyobb oxig�n felhaszn�l�s miatt t�bb szabadgy�k keletkezik, melyek k�ros�thatj�k az izomsz�veteket is, f�radts�got �s f�jdalmat okozva.

Egyes kutat�sok szerint az E-vitamin hat�kony ezeknek a panaszok cs�kkent�s�ben is antioxid�ns hat�sa miatt.

Zs�rold�kony tulajdons�g�n�l fogva f�k�pp az egyes sejtek sejth�rty�j�t v�di, �gy v�d�faktork�nt hozz�j�rul az antioxidat�v folyamatokhoz, �s az �reged�si folyamatok g�tl�s�hoz.

J� a sz�vnek �s az agynak

Az E-vitamin v�di a sz�vet, ugyanis szabad gy�k fog� hat�sa v�di a sz�v koszor�ereit

(ez a sz�vizmokat v�rrel ell�t� �r) a k�rosod�sokt�l, �gy kev�sb� alakul ki �relmeszesed�s. A v�rlemezk�k �sszecsap�d�s�t, vagyis a v�rr�gk�pz�d�st g�tolja, ezzel v�d a tromb�zis, a sz�vroham �s a sz�l�t�s kialakul�sa ellen is.

Az agyunk sz�m�ra is j�t�kony hat�s�, mert az idegsejteket v�d� sejtek sok zs�rsavat tartalmaznak, melyek szint�n ki vannak t�ve a szabad gy�k�k k�ros�t� hat�s�nak.

Az E-vitamin seg�ti a megfelel� �llapot fenntart�s�t, �s cs�kkenti p�ld�ul az Alzheimer-k�r kialakul�s�t.

Az immunrendszer v�d�funkci�j�t is sok ponton t�mogatja,

v     cs�kken a fert�z�sek kialakul�sa.

v     Cs�kkenti a b�r s�r�l�kenys�g�t,

v     gyors�tja a sebgy�gyul�st,

v     v�di a v�r�sv�rtesteket a k�rosod�sokt�l.

E-vitamin szed�se nagyon fontos olyanokn�l, akik l�gszennyez�d�snek vannak kit�ve, mivel a l�gszennyez�s egyr�szt cs�kkenti a felsz�v�d�s�t, m�sr�szt a hat�s�ra keletkez� k�rok enyh�t�s�ben is j�t�kony hat�s� az E-vitamin.

Hi�nya f�rfiakn�l

      term�ketlens�get �s a nemi aktivit�s esetleges cs�kken�s�t okozhatja,

      n�kn�l pedig a terhess�g k�rosod�s�t, a magzat m�hen bel�li elpusztul�s�t v�lthatja ki.

Az eddig ismertetetteken t�l m�s, biol�giai �rtelemben vett hat�sa nincs az E-vitaminnak, vagy legal�bbis ezt eddig nem siker�lt bizony�tani. Ezt t�masztja al� az a t�ny is, hogy az E-vitamin hi�nynak nincsenek kifejezett t�netei.

B�r irodalmi adatok szerint rendszeres alkalmaz�sa cs�kkenti az eddig eml�tett betegs�gek kialakul�s�t, de az nem bizony�tott, hogy E-vitamin hi�ny�ban ezek a k�rk�pek biztosan kialakulnak.

Ez is arra utal, hogy nem egy adott folyamatban vesz r�szt a szervezetben, hanem antioxid�nsk�nt csak �ltal�nos v�d� funkci�t l�t el.

Miben van E-vitamin?

Legfontosabb E-vitamin forr�saink

• a n�v�nyi olajok, teh�t a napraforg�-, b�zacs�ra-, t�kmag-, ol�va-, kukoricaolaj, a b�zacs�ra �s az egy�b gabonacs�r�k, a mogyor�, mandula, �des burgonya �s a m�zli.
• Az �llati eredet� �lelmiszerek k�z�l a h�s, a m�j �s a toj�s tartalmaz jelent�sebb mennyis�g� vitamint.

M�s zs�rban old�d� vitaminokkal ellent�tben a szervezetben r�vid ideig rakt�roz�dik, ez�rt rendszeres p�tl�sa sz�ks�ges.

Vitaminhi�ny eset�n 100-300 mg-ot aj�nlott szedni bel�le, hipovitamin�zis megel�z�s�re el�g napi 20-30 mg is, ezt �ltal�ban vitaminkombin�ci� form�j�ban. Az E-vitamin felsz�v�d�s�t el�seg�ti a C-vitamin �s a szel�n egyidej� fogyaszt�sa. G�tolj�k viszont a felsz�v�d�s�t a koleszterinszint cs�kkent�s�re fel�rt epesavk�t� gyant�k (kolesztiramin vagy kolesztipol tartalm� gy�gyszerek), a margarinf�l�kben �s f�lk�sz term�kekben l�v� transzzs�rsavak, a fogamz�sg�tl� tablett�k �s a nagy mennyis�gben el�fordul� vas, mang�n vagy r�z a t�pl�l�kban vagy az egyidej�leg szedett multivitaminokban.

T�ladagol�s�val nem kell sz�molni, mert nem tartozik a nagy adagban m�rgez� vegy�letek k�z�, egyes kutat�sok szerint napi t�bb ezer milligramm hossz� id�n kereszt�li fogyaszt�sa sem j�r semmilyen k�ros hat�ssal. Kimutatt�k viszont, hogy n�veli az A-vitamin felsz�v�d�s�t, rakt�roz�s�t �s cs�kkenti az A-vitamin t�ladagol�s t�neteit. �vatosan szedhet� viszont a v�ralvad�sg�tl� hat�s� K-vitaminnal �s m�s ilyen t�pus� gy�gyszerekkel, mert hat�sukat n�veli, hiszen az E-vitaminnak is van v�ralvad�sg�tl� hat�sa.